A múlthéten két olyan dologhoz is jutottam amiket már nagyon régóta szerettem volna.
Az egyik,hogy gazdája lettem az airbrushnak.A légtartályos verzió mellett döntöttünk a férjemmel szerinte ez jobb lesz,mert nem terheli a gépet folyamatosan.
Annyira boldog vagyok,hiszen már tavaly októberben is szerettem volna.De mást kaptam szülinapomra.
Ami késik nem múlik,most már én is alkothatok kedvemre:-)
És dupla öröm mindekttőnk számára,mert külön pisztollyal a férjem is tudja használni a makettezős hobbijához:-)
Már alig vártam a 7végét,hogy kipróbálhassam.
Sokat törtem a fejemet,hogy mit is kéne sütnöm.Egy kis dalmata kutyus mellett döntöttem.Persze nagy örömömben fázisfotókat nem készítettem.De ígérem legközelebb készítek róla:-)
12 tojásból sütöttem egy 28 cm-átmérőjű tortakarikában piskótát.Miután kihűlt a kerek lapot elfeleztem és (így egy félkört kapunk) és így kentem meg fincsi puncs ízű krémmel.Persze a lapokat még félbevágtam így négy lap piskótám volt.Jól lehűtöttem,majd élére állítottam és megfaragtam a kutyus testét.A leesett nagyobb darabokból készült a lába.Az apró piskótadarabkákat krémmel elkevertem és megformáztam a kutyus fejét.Folpack-ba csomagolva hűtöttem le.Azt hittem egy pici kutyust kapok ebből az adagból,de aztán egy jó kis kölyök méretű kutya született belőle.A hűtőből ki is pakoltam,mert a legnagyobb tálcámra raktam,és így is kilógott a hűtő polcáról.Nagy nehezen rácsuktam az ajtót,persze a tortának se legyen baja.
Csak másnap burkoltam le Unidec-el.Kis karcokat rajzoltam a kutya testére mint szőrzetet.
Sajnos még nem vagyok profi és a pisztolyom és festékem sem az..De idővel remélem belejövök és minden profi kellékem meglesz hozzá.Egyenlőre alap dolgokkal dolgoztam.Porfestéket vanília kivonattal hígítottam és ezt fújtam a tortára.Nagyon izgultam először egy papír lapra kezdtem el kinyomni a pötyiket.Aztán jöhetett a torta:-)
Szerintem elsőre nem is lett olyan gáz.Bár nekem annyira nem tetszett,ráadásul ez volt a legelső kutya tortám.
Tegnap felvágtuk,hosszas gondolkodás után.Mivel előző nap nem volt szívünk "kinyírni" szegényt.
De hát nem hagyhatjuk megromlani:-)
A másik nagy örömöm ami egy apróság,de ezt is tavaly óta hajtottam.Nem más mint a görgős nyomda.
Másnak lehet ez nem nagy szám,de én ilyen kis apróságnak is nagyon tudok örülni.Legközelebb róla is hozom a képeket.
